Erzs�bet alakj�t m�r f�rje �let�ben is s�t�t hom�ly �vezte. Okkult tudom�nyokr�l �s megk�nzott szolg�l�kr�l besz�ltek. Ma a k�ztudatban legink�bb az �reged�s ellen folytatott praktik�ir�l ismert, hogy minden t�kr�t �sszet�rt, hogy ne l�ssa �regedni mag�t.

Mendemond�k szerint egyszer �gy meg�t�tt egy szolg�l�t, aki az �rn� haj�t f�s�lte �s megr�ntotta, hogy annak kiserkent a v�re �s Erzs�bet kez�re fr�ccsent. �gy l�tta, a b�re megsz�p�lt t�le. A fiatals�g titk�t keresve meg�lte a l�nyt �s megf�rd�tt a v�r�ben. K�s�bb sz�zek v�r�t vette, akiket a legalkalmasabbnak tal�lt ilyen c�lra. Birtok�n �sszegy�jt�tte a sz�zeket, megkorb�csolta, megcsonk�totta �s megk�nozta, majd a l�bukn�l fell�gatva �ket, v�r�ket vette.
Ezeket a mendemond�kat azonban egy�rtelm�en c�folj�k a biol�giai t�nyek, hiszen az emberi v�rben – alvad�sa miatt – lehetetlen megf�rdeni.

�ll�t�lag ivott is a v�r�kb�l, kezdetben aranyserlegb�l, majd k�zvetlen�l a test�kb�l. Miut�n a k�rny�ken �l� l�nyok elfogytak, kast�ly�ban akad�mi�t l�tes�tett n�i szeret�j�vel �s az idek�ld�tt l�nyokkal hasonl� m�don v�gzett. A t�rt�net szerint elfogat�s�ig hatsz�zn�l is t�bb l�ny �let�t oltotta ki.
A kutat�sok szerint B�thory Erzs�bet sosem b�ntotta saj�t jobb�gyait. A hozz� ker�l� l�nyokat mindig t�bb sz�z kilom�terr�l hozatta, az orsz�g k�l�nb�z� pontjair�l, �gy senkinek sem hi�nyoztak, �s az akkori utaz�si lehet�s�gek miatt az �l� l�nyokat sem lehetett l�togatni. �m fontos megjegyezni, hogy B�thory Erzs�bet a saj�t jobb�gyaival atyai szeretettel b�nt, �s sosem ragadott el k�z�l�k senkit. Ezzel magyar�zhat�, hogy nagyon sok�ig nem ker�lt sor az �gy felg�ngy�l�t�s�re.

A t�rt�net alapj�t egy jezsuita pap �ltal pap�rra vetett �r�s alkotja, mely B�thory Erzs�bet hal�la ut�n 150 �vvel kelt. Ennek f�ny�ben a fenti t�rt�net val�s�gtartalma megk�rd�jelezhet�.