K�vetkez� 20 cikk

El�z� 20 cikk

A horror		2009.07.18. 02:36
Zombi A zombi egy �jj��lesztett tetem. A zombi t�rt�netek az afro-karib vudu hitb�l erednek, �s halottakr�l sz�lnak, akiket egy hatalmas m�gus �lesztett fel, hogy neki dolgozzanak. A modern horror t�rt�netekben a zombik �ltal�ban �l�halottak, akik a hal�lb�l valamilyen biol�giai k�serlet �tj�n, vagy term�szetfeletti er�k seg�ts�g�vel j�ttek vissza, �s csak nagyon ritk�n tartoznak b�rkinek az ir�ny�t�sa al�. Tipikusan kev�s intelligenci�val rendelkeznek �s az �l�k h�s�ra �hesek. Sok esetben m�r nem is halottakr�l, csak fert�z�ttekr�l sz�lnak ezek a t�rt�netek, akikben csak az agresszi� �s az �szt�n�k m�k�dnek. A vudu tanai szerint egy halott embert egy vudu m�gus vagy pap tud felt�masztani. A zombi ennek a szem�lynek az ir�ny�t�sa alatt marad, mivel nincs �n�ll� akaratuk. A k�z�pkorban sokak hitt�k, hogy a holtak lelkei visszat�rhetnek a f�ldre, hogy az �l�kre vad�sszanak. A modern zombik, ahogyan ma filmekben �s k�nyvekben �br�zolj�k �ket, k�l�nb�znek mind a vudu, mind a k�z�pkori zombikt�l. Ma a zombik �ltal�ban buta, �rzelmekt�l mentes sz�rnyek, akiknek emberi h�sra f�j a foguk. Ez a t�pus az 1968-as, Az �l�halottak �jszak�ja c�m� George A. Romero filmb�l v�lt ismertt�, azonban rendk�v�li �br�zol�sm�dot Lucio Fulci produk�lt, akinek Zombi filmjei napjainkban is igen kem�ny t�mad�soknak vannak kit�ve, s�t t�bb orsz�gban m�ig tilos levet�teni.     V�mp�r Egy igen �rdekes eleme (valakije) az emberis�g mond�inak, tekintve, hogy szinte a f�ld�n �l� valamennyi n�p kult�r�j�ban megtal�lhat� a v�rsz�v�/v�riv� l�ny mot�vuma. Valamik�ppen mind a d�l-amerikai indi�nokban mind a szib�riai pusztas�gok lak�iban (�s folytathatn�nk a sort) felmer�lt az emberb�l �l�, t�pl�lkoz� �s m�gis; maga is k�zel emberi l�ny alakja. Ennek oka lehet egyr�szt Jung magyar�zata, miszerint ez az emberis�g kollekt�v tudatalattij�b�l sz�rmaz� k�p, vagy magyar�zhatjuk a porf�ria �s pellagra nev� betegs�gek kialakul�s�val �s v�mp�rikus jegyeket mutat� t�netcsoportj�val. Ha a t�rt�neti m�ltat tekintj�k, a v�mp�rokat m�r az �kori g�r�g�k is ismert�k, �k emberszer� d�monokban hittek, akik a v�r�nket sz�vj�k �s betegs�geket terjesztenek. Empus�nak h�vt�k azt a v�riv� n�st�ny d�g�t, ami az �kori g�r�g sz�nm�vekben k�s�rtett. A lamia vagy brukolakhosz, �gy h�vt�k az �kori g�r�g�k az �ltalunk ma ismert v�mp�rt. A m�tosz szerint a v�mp�r mindig udvariasan kopogtat a h�z ajtaj�n, ez�rt a g�r�g�kn�l elterjedt szok�s volt, hogy az udvarias, egyszeri kopogtat�sra nem nyitnak ajt�t. A r�gi Assz�ri�ban az ekimmu volt ismert. Ez �let�ben ember volt, de ha valaki a hal�la ut�n felel�tlen�l nem temette el rendesen, akkor ekimmu lett bel�le. Ennek k�vetkezm�nyek�nt azt�n el�gg� szomjas �s �hes lett, �s a tov�bbiakban v�rsz�v�k�nt "�lt". A v�mp�r alakja er�sen �sszek�t�dik a v�r mot�vum�val, tekintve, hogy a v�mp�r (m�r) halott �s f�l-l�t�nek fenntart�s�hoz v�rre, ergo �letre van sz�ks�ge az �letben marad�shoz. A kereszt�nys�g felbukkan�s�val a v�mp�r alakja m�g szorosabban �sszek�t�d�tt az �rd�ggel �s a gonosszal �s a n�pi mot�vumokba beker�lt el�z�s�nek kereszt�nyi jellege is. Egyes forr�sok szerint az els� v�mp�r K�in (Biblia) volt, �d�m �s �va els�sz�l�tt fia. Miut�n K�in meg�lte �ccs�t, �belt (Biblia)�belt, Isten �r�k k�rhozatra �t�lte. K�in megk�stolta �ccse v�r�t, ez�rt csak v�ren �lt, �gy v�lt v�mp�rr�.   V�mp�rok v�rsz�v�sa A v�mp�rok a nyakon kereszt�l sz�vj�k az emberi v�rt, azaz a legf�bb t�pl�l�kukat, amely sz�ks�ges az �letben marad�sukhoz. Ha bizonyos id�n bel�l nem jutnak elegend� v�rhez,legyeng�lnek �s meghalnak. Ha egy v�mp�r v�rt sz�vott, k�t �rulkod� kis sebhely marad a karon, a l�bon illetve a nyakon. Ezt az �jszaka leple alatt teszik meg, �s a hiedelmekkel ellent�tben ak�rhov� bejutnak. (Ha j�rtak ott, ha nem.) A kil�t�ket hom�ly fedi, elk�pzel�s azonban akad. �ldozatukat egy-egy v�rsz�v�s alkalm�val nem �lik meg, de el�fordul, hogy v�letlen megkarmolj�k, illetve elvisznek egy hajsz�lat, vagy egy�b szem�lyes dolgot. Lehet ak�r egy t�rgy is. Ez annak a jele, hogy k�s�bb m�g biztosan visszaj�nnek.           Farkasember/V�rfarkas/Emberfarkas Az emberfarkas vagy farkasember (a n�pszer� filmekben v�rfarkas) olyan ember, akit �tok farkass� v�ltoztatott. Ilyenkor    emberi mivolt�b�l kivetk�zve viselkedik. Eredeti g�r�g neve, a lycanthropus, a g�r�g l�koi (farkas) �s az anthroposz (ember) szavak �sszevon�s�b�l keletkezett. A csehek �si mitol�gi�j�ban vlkodlak, a lengyelekn�l wilkolak a neve; egy�b szl�v elnevez�sei vukodlak, vukodlak, vurkolak, kudlak; a germ�nokn�l werwolf (�germ�n emberfarkas jelent�s� sz�, ebb�l a mai angol werewolf); a rom�nokn�l priculici vagy a szl�v n�vb�l sz�rmaz� v�rcolac. A farkasember legend�ja az emberis�g egyik leg�sibb �s legismertebb m�tosza. A farkasemberekr�l sz�l�, alakv�lt� t�rt�neteket megtal�ljuk mindenhol, ahol a vil�gon �rott t�rt�nelem l�tezik. Elemeiben a samanizmusra megy vissza. Olyan ter�leteken is tal�lkozni p�rhuzamai

A Horror		2009.07.18. 02:34
HORROR   A horror olyan irodalmi m�faj, amelynek k�z�ppontj�ban a f�lelem �ll. Hab�r alapvet�en irodalmi m�vekr�l van sz�, megjelenhet m�s �gazatokban is, melyek k�z�l a legtipikusabb a film.       A sz� eredete:   A latin eredet� angol sz� jelent�se iszonyat, r�m�let.   A m�faj bemutat�sa:   A horror k�l�n�ll� m�faj, aminek semmi k�ze sincs a h�bor�k vagy term�szeti katasztr�f�k borzalmaihoz (l�sd m�g: katasztr�fafilm). Hab�r ezek �nmagukban jelentenek sz�rny�s�ges dolgokat, irodalmi �rtelemben nincs kapcsolatuk a horror m�faj�val �s t�m�ival. A horror c�lja, az emberi f�lelemmel val� j�t�k, a f�lelemkelt�s. Fontos tulajdons�ga, hogy mint irodalmi m�faj, az olvas� �nmaga is belemegy ebbe a j�t�kba, mik�zben v�gig tudja, hogy f�lelme csup�n a k�pzelet sz�l�tte �s �gy alaptalan. A horrornak nem c�lja semmilyen erk�lcsi tanuls�g el�r�se, puszt�n a borzong�ssal keltett sz�rakoztat�s. Ebb�l a szempontb�l a horror igen elt�r a klasszikus irodalmi m�fajokt�l, mint p�ld�ul a dr�m�t�l.     A m�faj r�vid t�rt�nete:   A horror viszonylag �j kelet� m�faj, ami el�sz�r a tizennyolcadik sz�zadban kezdett megjelenni. El�fut�ra az angol g�tikus reg�ny, a n�met Schauer-roman �s a francia roman noir volt. Hab�r bizonyos form�ban a tizennyolcadik sz�zad el�tt is l�tezett m�r a horror m�faja, modern alakj�ban �s t�m�ival akkort�jt jelent csak meg. A modern horror alapvet�en szak�tott a g�tikus reg�nyekkel. Ezekben a s�t�t oldalnak nem szerepel vil�gos ellenp�rja �s a gonosz er�ket nem ellens�lyozza egy hasonl� hatalm� j�. A horror a visszavonhatatlans�ga �s megm�s�thatatlans�ga miatt lesz alapvet� �s elemi. A f�h�s�knek egyed�l kell szemben�zni a borzalmakkal �s gyakran csak es�lytelen �ldozatok lesznek bel�l�k. A t�rt�net v�g�t �ltal�ban nem z�rja megnyugtat� lez�r�s, gy�zelem vagy happy end. Az olvas�ban megmarad a t�rt�net �ltal keltett fesz�lts�g. Mivel a t�rt�net szerepl�i sem igazi h�s�k, ez�rt buk�suk sem j�r egy�tt trag�di�val vagy katarzissal, b�r maga a t�ma lehet tragikus.     A horror csoportos�t�sa:   K�t alapvet� csoportra lehet felosztani a horror t�m�j� m�veket. Term�szetesen a hat�rvonalak sokszor elmos�dottak k�z�tt�k, hiszen az �r�k vegyesen alkalmazz�k ezek elemeit. A m�faj egyik r�sze a pszichol�giai vonatkoz�s�t ragadja meg. Ezekben a m�vekben hangs�lyosabb a t�rt�n�sek lelki vonatkoz�sa. Hab�r gyakran nem is t�rt�nik l�tv�nyos borzalom, a cselekm�ny, illetve az azok m�g�tt megb�v� �s felsejl� er�k f�lelemmel t�ltik el az olvas�t. Gyakran nem is lehet f�nyt der�teni arra, hogy mi a pontos kiv�lt� ok, �s sokszor pont ez okozza a zavar� hat�st. Ebbe a pszichikai kateg�ri�ba tartoznak p�ld�ul Howard Phillips Lovecraft vagy Edgar Allan Poe m�vei. A filmek k�z�tt ezt gyakran nem is horrornak, hanem thrillernek h�vj�k. Itt megeml�thet� a Twin Peaks vagy az �rv�ny c�m� filmsorozat. A m�faj m�sik r�sze a dolgok fizikai oldal�val foglalkozik. Jellemz� r�juk a v�r, f�jdalom �s er�szak l�tv�nyos bemutat�sa. A hangs�ly ezek megjelen�t�s�n van, a t�rt�net ezzel pr�b�lja meg el�rni zavar� hat�s�t. Gyakran vonultat fel fantasztikus sz�rnyeket, zombikat, k�ny�rtelen gyilkosokat. Ebbe a kateg�ri�ba tartozik Robert Bloch, Clive Barker �s Stephen King sz�mos reg�nye, illetve a Silent Hill vagy a Holtak Hajnala c�m� film.     Thriller   A thriller els�sorban filmes m�faj, neve az angol "thrill" sz�b�l j�n, ami borzong�st jelent. Ennek megfelel�en az ismeretlent�l val� f�lelemet, ezt az archetipikus �lm�nyt id�zi fel, mely az �sid�kt�l kezdve hat az emberre. T�bbnyire igaz a m�faj szerepl�ire, hogy meg�reznek egy bizonyos bajt, mely fenyegeti �ket, de sok�ig nem szembes�lnek azzal - ahogy a n�z� sem -, ezzel j�n l�tre a k�v�nt fesz�lts�g, izgalom a n�z�ben. Jeles k�pvisel�je, s egyben form�l�ja, megalkot�ja is volt a m�fajnak a m�lt�n h�res Alfred Hitchcock.

K�vetkez� 20 cikk

El�z� 20 cikk